Add a Stone
Found something the coverage missed? Paste the article and attach it to a story.
A tudósítás véget ér. A történet nem.
A folytatással elfogadod az Általános Szerződési Feltételeket.
Egy 17 éves orosházi lány 1991-ben nyom nélkül tűnt el; holttestét ma sem találták meg, az emberölés gyanúja formálisan soha nem volt bíróság előtt
Ezerkilencszázkilencvenegy június huszonhetedikén este egy tizenhét éves orosházi lány beült a piros Mazda sportkocsijába, és elindult Szegedre. Soha nem érkezett meg. Farkas Helga eltűnése a rendszerváltás utáni Magyarország leghosszabb ideig megoldatlan emberrablása lett. Az elkövetőt elítélték, majd szabadlábra helyezték – de a lány holttestét harmincöt év alatt sem találták meg, és a gyilkosság gyanúja miatt soha nem indult bírósági eljárás.
1991. június 27-én este fél kilenckor Farkas Helga elindult piros Mazda MX-5 sportkocsijával Orosházáról Szegedre. Szemtanúk egy leoltott lámpájú fehér BMW-t láttak szorosan mögötte. Még azon az éjszakán telefonhívás érkezett a Farkas-lakásra: az emberrablók ötszázezer nyugatnémet márkát követeltek.
Másnap reggel megtalálták Helga autóját az algyői Tisza-híd közelében – benne idegen cipő- és tenyérnyomokkal. A rendőrség megindította a nyomozást, de nem emberrablás, hanem zsarolás és személyi szabadság megsértése miatt, mert az emberrablás tényállása akkor még nem létezett a magyar büntetőjogban.
Június 30-án az emberrablók utoljára hívták a Farkas-lakást – közölték, hogy tudnak a rendőrségi jelenlétről, majd örökre elhallgattak. Összesen tizennégy hívást intéztek a családhoz. Azon az éjszakán Cs. József és J. Benedek önként jelentkeztek az orosházi rendőrkapitányságon, de elküldték őket.
Július közepén a hatóságok Interpol-megkeresést adtak fel. Ezzel egy időben értesítést kaptak arról, hogy egy bűnszervezet Nyugat-Európában lopott autókat csempész Magyarországra. J. Benedek titokban felkereste az ORFK szervezett bűnözés elleni szolgálatát, és Cs. József külföldi kapcsolatairól vallott.
1991. augusztus 15-én a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány nyomozókat küldött Münchenbe a külföldi szál vizsgálatára. Több oldalról megerősítést kaptak, hogy a zsarolók Németországban tartózkodnak. A munkacsoport szeptemberben három napot töltött Münchenben.
1992. február 27-én felfüggesztették a nyomozást, mert az elkövető kiléte ismeretlen maradt. Az eljárás során Uri Geller parafenomént is Magyarországra hívták – ő Helga klipszének egy darabját találta meg, érdemi nyomra nem jutott.
1992. április 21-én Farkas Imre édesapa sajtótájékoztatón huszonöt millió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel. Rádión és tévéhirdetésekben üzent a zsarolóknak. Érdemi nyommal senki nem jelentkezett.
1993-ban az emberrablás tényállása bekerült a magyar Büntető törvénykönyvbe – részben épp a Farkas Helga-ügy hatására. A visszamenőleges alkalmazás tilalma miatt azonban az elkövetőkre ezt a minősítést nem lehetett alkalmazni.
1995. április 5-én a rendőrség sajtón keresztül szólította fel J. Benedeket, hogy jelentkezzen – egy kecskeméti emberrablási üggyel is gyanúsították, és a Farkas Helga-ügyben is vallomást vártak tőle. J. Benedek nem jelentkezett, hanem bujkálni kezdett. Az eljárási cselekmény megszakította az elévülési határidőt.
1995 augusztusában J. Benedek holttestét egy Orosháza melletti öntözőcsatornában találták meg, miután vizet engedtek a mederbe. Az orvosszakértő megállapította, hogy április óta halott volt – hátulról ötször fejbe lőtték. Az ügyészség J. Benedek meggyilkolásával Cs. Józsefet vádolta; ő tagadott.
1995 szeptemberében J. Benedek özvegye, Juhászné Jójárt Julianna a temetés után vallomást tett a rendőrségen. Elmondása szerint Cs. József és J. Benedek a hódmezővásárhelyi szakaszon állította meg Helga kocsiját, egy bérelt orosházi garázsban tartották fogva, majd – az özvegy szerint – Cs. József megfojtotta. A holttestet csatornába dobták, egy évvel később Gádoros közelében elégették. Az özvegy vallomása alapján a nyomozást újraindították.
1998-ban a Csongrád Megyei Bíróság elsőfokon tizennyolc év fegyházbüntetést szabott ki Cs. Józsefre. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el.
A 2000 márciusában lezárt új eljárásban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte Cs. Józsefet személyi szabadság megsértése, zsarolás és rablás miatt. J. Benedek meggyilkolásának vádja alól felmentette. Farkas Helga megöléséért soha nem indult önálló bírósági eljárás – holttest hiányában az emberölés gyanúja bizonyíthatatlan maradt.
2006. június 13-án Cs. Józsefet feltételes szabadságra bocsátották. A tíz éves ítéletből hat évet töltött börtönben. Sajtójelentések szerint később külföldre költözött.
2011 körül Fésű Péter, egy müncheni autótolvaj-banda egykori tagja halála előtt arról vallott, hogy Cs. József az 1980-as évek végén Münchenben olasz szervezett bűnözési körbe keveredett. Ez lett az alapja Palatinus Gábor nyugalmazott nyomozó elméletének – hatósági megerősítést egyik forrás sem közölt.
2011. június 27-én, a huszadik évfordulón jogi elemzések jelezték: a feltételezett emberölés elévülhetett, kivéve, ha eljárási cselekmények megszakították azt. Farkas Helga megölésére soha nem indult külön bírósági eljárás.
2017. november 27-én Palatinus Gábor nyugalmazott nyomozó bejelentette, hogy Calabriában azonosítottak egy férfit, akinek tenyérnyomata állítása szerint egyezik a Helga autójában talált lenyomattal, és aki az 'Ndrangheta köréhez kapcsolódhat. Az Atlatszo.hu vizsgálata szerint az olasz szál nem nyert megerősítést; hatóság nem erősítette meg az állítást.
2022. október 2-án meghalt Farkas Imre, Helga édesapja. Három évtizeden át ő volt az ügy nyilvános arca, aki soha nem nyugodott bele, hogy lánya igazságszolgáltatás nélkül tűnjön el. Halálával az ügy legfőbb nyilvános képviselője is eltávozott.
2024. június 15-én az Index részletes összefoglalót közölt az ügyről. Kovács Lajos szerint a holttest előkerülése már nem valószínű, Palatinus Gábor szerint az olasz jog alapján az ügy még bíróság elé kerülhetne.
2026. február 4-én Tasnádi Péter – aki annak idején Uri Gellert Magyarországra hívta – nyilvánosan felidézte az ügyet. Új érdemi adat nem került elő, hatósági fejlemény nem kísérte a nyilatkozatot.
2026. június 27-én, az eltűnés harmincötödik évfordulóján több regionális lap is megemlékezett Farkas Helgáról. A rendőrség körözési nyilvántartásában, a police.hu oldalán a neve ma is szerepel – eltűnt személyként, nem áldozatként.
Farkas Helga neve harmincöt év után is ott áll a rendőrség eltűnt személyek listáján. Az egyetlen jogerősen elítélt elkövető már régóta szabad, a gyilkosság gyanúja miatt soha nem indult eljárás. Két egykori nyomozó máig ellentétesen látja az ügyet: az egyik szerint a holttest soha nem kerül elő, a másik szerint az igazság még feltárható. Ami biztos: Helga édesapja sem érte meg a választ.