Add a Stone
Found something the coverage missed? Paste the article and attach it to a story.
A tudósítás véget ér. A történet nem.
A folytatással elfogadod az Általános Szerződési Feltételeket.
Bérgyilkosság, húszéves csend, majd jogerős ítélet — az 1998-as merénylettől a 2025-ös elmarasztalásig
Ezerkilencszázkilencvennyolc február tizenegyedikén egy médiavállalkozót lelőttek a saját autójában, Budapest egyik forgalmas utcájában. A tettes elmenekült, a megbízó neve húsz éven át titok maradt. Az ügy ma már jogerős ítélettel zárul — két elítélttel, és egy nyitva hagyott kérdéssel.
1998. február 11-én, este fél hatkor a Margit körút és a Margit utca sarkán egy Mitsubishiből kiugró férfi tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra, miközben ő a Mercedesében piros lámpánál várakozott. Négy lövedék találta el, Fenyő a helyszínen meghalt. A tettes eldobta fegyverét és ruháit, majd nyomtalanul eltűnt.
Már a merénylet másnapján egyértelművé vált, hogy profi bérgyilkosság történt. A nyomozás több hatóság között vándorolt, számos tanút hallgattak ki, albán és szlovák kapcsolatokat is vizsgáltak — eredménytelenül.
2002. Február 5-én a rendőrség lezárta a nyomozati aktát — négy évnyi eredménytelen munka után. Kézzel fogható bizonyíték nem állt rendelkezésre, az ügy halott ügyként élt tovább.
2004. Fenyő egykori pszichológusa, Perczel Tamás végstádiumú rákbetegként videóvallomást rögzített. A felvételen az áldozat ellenségei között Gyárfás Tamást is megnevezte.
Perczel a felvétel elkészítése után elhunyt. A film hatására 2005 májusában az ügyészség újraindította a nyomozást.
2011. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2010-ben újravizsgálta a merénylethelyén hagyott ruhákat. A technológia fejlődésével sikerült a rajtuk talált DNS-t egy Jozef Rohác nevű szlovák férfihoz kötni. Február 18-án a szlovákiai Léván elfogatóparancs alapján őrizetbe vették — tizenhárom évnyi eredménytelen nyomozás után ez volt az ügy első igazi áttörése.
Rohác fellebbezett a kiadatás ellen, de a szlovák legfelső bíróság megerősítette a döntést. Április 17-én érkezett Magyarországra, ahol előzetes letartóztatásba helyezték.
2013. Március 19-én a Fővárosi Főügyészség vádat emelt Rohác és egy bűntársa ellen — tizenöt évvel a merénylet után. A megbízó kilétét a vádhatóság ekkor még nem nevezte meg nyilvánosan.
Július 9-én megkezdődött a per a Fővárosi Törvényszéken. Rohác ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy a helyszínen talált ruhákat egy harmadik személynek adta kölcsön. A tárgyalás közel ötven napot tartott, száz tanút hallgattak meg.
2014. A per egyik tárgyalásán Tasnádi Péter vallomásában elmondta: Gyárfás Tamás őt bízta meg Fenyő megölésével, tizenkét millió forintért. Az előlegként kapott hat milliót nem adta vissza, a megbízást azonban nem hajtotta végre. Ez volt az első alkalom, hogy bírósági eljárásban nyilvánosan elhangzott Gyárfás neve a merénylettel összefüggésben.
2016. Március 31-én a Fővárosi Törvényszék első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Rohácot, Portik Tamást pedig tizenhárom évre — a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás összevont perében. Mindkét ítélet ellen fellebbeztek.
2017. Május 19-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta Rohác életfogytiglani ítéletét — a bíróság szerint legkorábban harminc év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Portik tizenhárom éve szintén jogerőre emelkedett. A megbízó kilétére az ítélet nem adott választ.
Október 31-én, a jogerős Rohác-ítélet után fél évvel, a nyomozók új szakaszt nyitottak — ezúttal a megbízó kilétének felderítésére. A vizsgálat Portik Tamás és Gyárfás Tamás szerepét célozta.
2018. Március 22-én Portik Tamást gyanúsítottként hallgatták ki emberölés felbujtásának vádjával. A gyanúsítás alapját részben Portik által titkosan rögzített hangfelvételek képezték, amelyeken ő és Gyárfás a gyilkosságról beszélnek.
Április 17-én a rendőrség előállította és gyanúsítottként kihallgatta Gyárfás Tamást is. Tagadta a terhelő adatokat, majd kétszázmillió forintos óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alá kerülve szabadulhatott.
2019. Az ügyészség vádat emelt Gyárfás és Portik ellen felbujtóként elkövetett, előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben először Tasnádit bízta meg, majd — miután ő nem teljesített — Portikhoz fordult, aki Rohácot fogadta fel a gyilkosságra.
2024. Február 8-án a Fővárosi Törvényszék első fokon Gyárfást hét év fegyházra, Portikot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Mindkét vádlott ártatlannak vallotta magát és fellebbezett; az ügyészség is fellebbezést nyújtott be, Gyárfás esetében súlyosabb minősítést kérve. Az ítélet nem emelkedett jogerőre.
2025. 2025. április 10-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen döntött: Gyárfás Tamás hét év börtönt kapott felbujtóként — az elsőfokú bűnsegédi minősítést a másodfokú bíróság felbujtásra változtatta, a végrehajtási fokozatot ugyanakkor börtönre enyhítette. Portik életfogytiglani fegyházbüntetése helyben maradt; legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételesen szabadra. Huszonhét évvel a merénylet után jogerős ítélet született a felbujtókra is.
Néhány héttel az ítélet után a hetvenhat éves Gyárfás önként vonult be — először a váci, majd a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetbe.
2026. Február 3-án a Kúria tárgyaláson kívüli tanácsülésen elutasította Gyárfás felülvizsgálati indítványát. A védelem azt állította, hogy a bíróságok anyagi jogszabályt sértve minősítették felbujtásnak azt, amit Gyárfás egy bólintással és karjának széttárásával fejezett ki. A Kúria szerint súlyos jogszabálysértés nem állapítható meg — a hét éves ítélet hatályban maradt.
Május 29-én Gyárfás védői perújítási indítványt nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához, hivatkozva olyan bizonyítékokra, amelyeket a korábbi eljárás során szerintük nem vizsgáltak meg. A bíróság egyelőre nem döntött a kérelem megalapozottságáról — a jogerős ítélet hatályban van.
Kétezer-huszonhat nyarán az ügy jogerősen lezártnak tekinthető — a perújítási kérelem elbírálásáig. Gyárfás Tamás börtönben tölti büntetését; Portik Tamás életfogytiglani fegyházbüntetését tölti. Ami az ítéletből a legtovább megmarad: a bíróság szerint egy bólintás és egy kézmozdulat elegendő volt ahhoz, hogy valaki felbujtóként feleljen egy emberölésért.