A tudósítás véget ér. A történet nem.
A folytatással elfogadod az Általános Szerződési Feltételeket.
Nyolc ország, nyolc ügy – börtönítéletektől miniszteri lemondásokig
Nyolc ország, nyolc ügy – és mindegyikben egyvalami közös: közpénz tűnt el, amelyet valaki hatalmi pozícióból irányított saját zsebébe vagy pártjába. Néhány esetben valódi börtönítélet született, máskor a bíróság éveken át halogatta a végső szót, egy esetben pedig az utca kényszerítette ki a politikai következményt. A kör 2018-tól 2025-ig tart – és még nem zárult le.
Spanyolországban, 2018 januárjában hirdetett ítéletet a barcelonai bíróság a Palau de la Música botrányában. A világhírű katalán koncertterem volt elnöke, Fèlix Millet és jobbkeze, Jordi Montull 2000 és 2009 között összesen 23 millió eurót – mai árfolyamon nagyjából 9,1 milliárd forintot – vontak el az intézménytől magáncélokra: nyaralásra, esküvőkre, lakásfelújításra. A bíróság Milletre 9 év 8 hónapot, Montullra 7 év 6 hónapot szabott ki. Spanyolország Legfelsőbb Bírósága 2020 áprilisában jogerősen megerősítette mindkét ítéletet.
2018. október 5-én a szöuli kerületi bíróság élő televíziós közvetítésben hirdette ki az ítéletet Lee Myung-bak volt dél-koreai elnök ügyében – ez volt a negyedik büntetőeljárás dél-koreai volt elnök ellen az 1990-es évek óta. Lee, aki 2008 és 2013 között vezette az országot, fiktív cégen keresztül 24 milliárd koreai vont – mintegy 6,7 milliárd forintot – sikkasztott, emellett 5,4 millió dollár értékű kenőpénzt fogadott el a Samsungtól. A bíróság 15 év börtönt és 11,5 millió dolláros pénzbírságot szabott ki rá.
2019. február 21-én az olasz Semmítőszék jogerősen elítélte Roberto Formigonit, Lombardia tartomány egykori elnökét. Formigoni 1995 és 2013 között a Maugeri és a San Raffaele egészségügyi alapítványoknak kedvező közbeszerzési döntéseket hozott; cserébe luxusnyaralásokat, jachthasználatot és készpénzt kapott. Az ügyészség szerint a rendszer fenntartásáért összesen mintegy 61 millió euró – kb. 24 milliárd forint – cserélt gazdát. Az ítélet 5 év 10 hónap letöltendő börtön volt; Formigoni 2023 novemberében szabadult.
2020. Június 29-én a párizsi bíróság elítélte François Fillon volt francia miniszterelnököt. Fillon felesége, Penelope számára fiktív parlamenti asszisztensi állást hozott létre: a feleség közel 1 millió eurót – kb. 395 millió forintot – kapott közpénzből anélkül, hogy ténylegesen dolgozott volna. Az ügy 2017-ben robbant ki, és tönkretette Fillon elnöki kampányát. Az eredeti 5 éves ítéletet a fellebbviteli bíróság 2022-ben 4 évre csökkentette, majd 2025 júniusában a végső döntés teljesen felfüggesztett büntetés lett – tényleges börtönt Fillon soha nem töltött.
November 13-án a zágrábi bíróság megismételt eljárásban 8 év letöltendő börtönt szabott ki Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre. Sanader 2003 és 2009 között vezette Horvátország kormányát; fiktív reklámmegbízásokon keresztül mintegy 12 millió dollárt – kb. 4,4 milliárd forintot – irányított át állami forrásokból a HDZ pártjához és magáncélokra. Ez volt az EU legújabb tagjának legsúlyosabb politikai korrupciós ítélete.
2022 Brazíliában a Legfelsőbb Bíróság 2022 áprilisában 8-2 arányban bűnösnek mondta ki Fernando Collor de Mello volt brazil elnököt. Collor, aki 1990 és 1992 között töltötte be az elnöki posztot, majd szenátorként tért vissza, 2010 és 2014 között közbeszerzési döntések befolyásolásáért több mint 4 millió dolláros – kb. 1,5 milliárd forintos – kenőpénzt fogadott el az UTC Engenharia építőipari cégtől. Az ítélet 8 év 10 hónap letöltendő börtön.
2025. Április 1-jén a párizsi bíróság bűnösnek találta Marine Le Pen-t, a Nemzeti Tömörülés elnökét és pártjának 24 további tagját. A vád szerint 2004 és 2016 között az EP-s asszisztensek bérét tényleges parlamenti munka helyett pártmunkára fordították – összesen több mint 3 millió euró, kb. 1,2 milliárd forint értékben. Le Penre 4 év börtönt szabtak ki, amelyből 2 felfüggesztett, 2 pedig háziőrizet formájában töltendő le; emellett azonnali hatályú 5 éves közügyektől eltiltást kapott, amely a 2027-es elnökválasztásból is kizárhatja. Fellebbezett.
Szeptember 9-én Nepálban lemondásra kényszerült KP Sharma Oli miniszterelnök – nem bírósági ítélet, hanem az utca nyomására. Heteken át fiatalok tüntettek az állami korrupció és egy közösségi médiát korlátozó törvény ellen. Szeptember 8-án a rendőrség tüzet nyitott: legalább 19 tüntető meghalt. A dühös tömeg felgyújtotta a miniszterelnöki irodát, a parlamentet, a Legfelsőbb Bíróságot és több politikus magánlakását. Másnap Oli benyújtotta lemondását.
A nyolc ügyből hatban született jogerős börtönítélet – de letöltendő büntetést csak a spanyol, az olasz, a horvát, a dél-koreai és a brazil elítélt kapott valóban. François Fillon végül egyetlen napot sem töltött börtönben. Marine Le Pen ügye jelenleg fellebbezés alatt áll, a 2027-es elnökválasztásra való alkalmassága egyelőre kérdéses. A nepáli lemondás a nyolc eset közül az egyetlen, ahol nem a bíróság, hanem 19 ember halála kényszerítette ki a politikai következményt.
