Add a Stone
Found something the coverage missed? Paste the article and attach it to a story.
A tudósítás véget ér. A történet nem.
A folytatással elfogadod az Általános Szerződési Feltételeket.
A jogállamisági kondicionalitási eljárástól a 2026. május 29-i brüsszeli politikai megállapodásig és az augusztus végi határidőig
Kétezer-huszonkettő tavaszán az Európai Bizottság először alkalmazta az újonnan bevezetett jogállamisági mechanizmust – és az első célpont Magyarország lett. A közbeszerzési visszaélések és a korrupció miatt befagyasztott kohéziós pénzek éveken át nem érkeztek meg, miközben az ország százmilliárd forintokat veszített el véglegesen. A történet még nincs lezárva: a kifizetések egyetlen határidő teljesítésén múlnak.
2022. április 27-én az Európai Bizottság formálisan elindította a kondicionalitási eljárást Magyarország ellen. Ez volt az első eset, hogy az unió a 2020/2092-es rendelet jogállamisági mechanizmusát tagállammal szemben alkalmazta. A Bizottság közbeszerzési, korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokat azonosított.
Szeptember 18-án a Bizottság javaslatot tett az EU Tanácsának: függesszék fel Magyarország kohéziós forrásainak hatvanöt százalékát, összesen hét és fél milliárd eurót. A javaslat három operatív programot érintett – Magyarország csak részben hajtotta végre a vállalt tizenhét korrekciós intézkedést.
November 19-én az Országgyűlés törvényt fogadott el az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásáról. A kormány ezzel teljesítette a Bizottság által szabott határidőt, és jelezte, hogy készen áll az eljárás lezárására.
November 30-án a Bizottság közzétette értékelését: a végrehajtott intézkedések strukturális hiányosságokat hagytak nyitva, és az uniós pénzeket fenyegető kockázatok nem szűntek meg. A felfüggesztési javaslat maradt az asztalon.
December 15-én az EU Tanácsa meghozta a döntést: közel hatmilliárd-háromszáz millió euró kohéziós forrást fagyasztott be Magyarország számára. A Tanács az eredeti javaslatnál kisebb, ötvenöt százalékos felfüggesztés mellett döntött, de ez is három operatív program teljes keretét zárolta. Egyidejűleg huszonegy modellváltó egyetemet fenntartó alapítvány kizárásra került az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásokból, elveszítve az Erasmus- és Horizon Europe-hozzáférést.
Négy nappal később, december 19-én az Európai Tanács csúcsán a tagállamok megnyitották Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait. Orbán Viktor a szavazás idején elhagyta a termet. A sajtó párhuzamot vont a kohéziós döntés és az ukrán csatlakozás között, de a két fél hivatalosan nem ismert el összefüggést.
2023. Az új évtől a huszonegy érintett intézmény hallgatói és kutatói érdemben nem indíthattak új Erasmus- és Horizon Europe-pályázatokat. Az akadémiai veszteségek évről évre halmozódtak: tanulmányok szerint évente több tízezer hallgató és kutató jutott hátrányba.
Május folyamán a Debreceni Egyetem keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán a kizárás megtámadása érdekében, majd más intézmények is követték. A bíróság nem fogadta be a felfüggesztésre irányuló indítványokat; a tárgyalásra több mint két évvel később, 2025 őszén került sor.
December 13-án a Bizottság tízmilliárd-kétszáz millió euró kohéziós forrást szabadított fel Magyarország számára, elismerve, hogy az ország teljesítette a bírósági függetlenségre vonatkozó alapkövetelményeket. A döntés egybeesett a december 14.–tizenötödikei EU-csúccsal, ahol Orbán Viktor az ukrajnai ötvenmilliárd eurós segélycsomaggal szemben fenyegetett vétóval. Az Európai Parlament ezt követően keresetet nyújtott be a döntés megtámadása érdekében.
2024. December 31-én Magyarország végleg elveszített egymilliárd-negyven millió euró kohéziós forrást. A kondicionalitási rendelet n+2 szabálya értelmében a 2022-ben befagyasztott kötelezettségvállalások automatikusan elenyésztek – ez volt az első tényleges forrásvesztés az eljárás kezdete óta.
2025. December 31-én ugyanez ismétlődött meg: újabb egymilliárd-nyolcvan millió euró veszett el véglegesen, mert a feltételességi eljárás megszüntetése nélkül a 2023-as kötelezettségvállalások is lejártak. Két egymást követő évben összesen mintegy kétmilliárd euró tűnt el visszavonhatatlanul a befagyasztott keretből.
Április 12-én a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választáson. A párt száznegyvenegy mandátumot szerzett, a Fidesz–KDNP negyvenkettővel az ellenzékbe szorult, és Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása véget ért. Az uniós pénzek hazahozatala az új kormány egyik legfontosabb választási ígérete volt.
Május 12-én Magyar Péter és az új kormány letette az esküt. A Tisza-kabinet a választástól számított mindössze harminc napon belül állt fel; az uniós pénzek hazahozatala és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az első meghirdetett prioritások között szerepelt.
Május 29-én Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást kötött Ursula von der Leyennel tizenhatmilliárd-négyszáz millió euró befagyasztott forrás felszabadításának feltételeiről. A csomag körülbelül tízmilliárd eurós helyreállítási keretet és közel négymilliárd-négyszázmillió eurónyi kohéziós forrást tartalmaz. Von der Leyen bejelentette, hogy a kekva-modell kivezetésével a modellváltó egyetemek diákjai a következő tanévtől visszatérhetnek az Erasmus-programba. Magyar Péter személyesen nyújtotta be Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.
Június 10-én a kormány benyújtotta módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét a Bizottsághoz, jelezve, hogy az eredeti vállalások az augusztus végi határidőig már nem teljesíthetők. Az új terv az aktuális körülményekre igazított reformokat tartalmaz, köztük zöld közlekedési és energetikai elemeket.
Június 23-án az Országgyűlés elfogadta azt a nagyszabású jogszabálycsomagot, amellyel a kormány teljesíteni kívánta a huszonhét szupermérföldkövet tartalmazó korrupcióellenes és átláthatósági feltételrendszert. A csomag tényleges megfelelőségét az uniós intézmények vizsgálják felül.
Július 10-én az ECOFIN elfogadta Magyarország módosított helyreállítási tervét, és határozatban jóváhagyta az ország csatlakozását az Európai Ügyészséghez – Magyarország a szervezet huszonötödik tagállamává vált. Az EPPO hatásköre visszamenőleg 2021. június elsejétől terjed ki a magyarországi uniós forrásokat érintő ügyekre. A jogi jóváhagyási folyamat lezárult, megnyílt az út közel tízmilliárd euró lehívása előtt, de a kifizetés az augusztus harmincegyediki mérföldkő-határidő teljesítésétől függ.
Augusztus 31. jogvesztő határidő: ezen a napon kell a kormánynak igazolnia a reformok és mérföldkövek teljesítését. A kifizetési kérelmet legkésőbb szeptember harmincadikáig lehet benyújtani; a Bizottság november huszadikáig értékeli a teljesítést, és várhatóan december végéig utalja a jóváhagyott összegeket. Ha a mérföldkövek nem teljesülnek, az RRF-források lejárnak, mert a helyreállítási eszköz 2026-ban zárul.
A történet tétje hatalmas: a megállapodás szerinti tizenhatmilliárd-négyszáz millió euróból eddig egyetlen forint sem érkezett meg. Két év alatt mintegy kétmilliárd euró veszett el visszavonhatatlanul, és a maradék pénz sorsa egyetlen határidőn múlik. Ha a kormány augusztus harmincegyedikéig nem igazolja a mérföldkövek teljesítését, a helyreállítási alap lezárásával az RRF-források is végleg lejárnak.